Hipertireózis esetében a pajzsmirigy túl sok hormont termel, melynek következtében az anyagcsere-folyamatok és az életfunkciók felgyorsulnak. Bármelyik életkorban kialakulhat, de ebben az betegségben is inkább a nők érintettek, mint a férfiak; ők is a menopauza alatt és a gyermekszülést követően a veszélyeztetettebbek. pajzsmirigy
E betegségnek számos oka lehet: Basedow-kór, ami egy autoimmun betegség, tireoiditisz, besugárzás okozta gyulladás, toxikus pajzsmirigy göbök valamint az agyalapi mirigy túlműködése is előidézheti e betegséget. Leggyakrabban a Basedow-kór jelentkezik okként: ez egy olyan autoimmun betegség, melyet a vérben keringő kóros fehérjék okoznak. Ezek az antitestek arra ösztönzik a pajzsmirigyet, hogy még több hormont termeljen. Általában pajzsmirigy-megnagyobbodással is jár. A pajzsmirigy különböző gyulladásai - a szubakut fájdalmas tireoiditisz és a szubakut fájdalmatlan tireioditisz - is okoznak pajzsmirigy túlműködést, majd később, ha a hormonok kiürülnek, akkor alulműködési gondok lépnek fel. A toxikus göb egy kóros szövetszaporulat, mely a TSh nélkül is termel T3-at és T4-et, amikből így túl sok lesz a vérben. Az agyalapi mirigy fokozott működése - a pajzsmirigy stimuláló hormon túltermelésén keresztül - szintén oka lehet a pajzsmirigy túlzott hormontermelésének, a hipertireózis hátterében azonban rendkívül ritkán áll.
A tünetek
Vérvétellel történik a betegség felismerése: először a vér TSH szintjét vizsgálják, ami ebben az esetben alacsony lesz. A következő vizsgálatkor a T3 és T4 szintjét vizsgálják.
A hipertireózis kezelése a kiváltó októl függ. Legtöbbször a hipertireózis oka gyógyítható, esetleg a tünetek megszűntethetők, vagy nagymértékben csökkenthetők. Kezelés nélkül azonban a hipertireózis feleslegesen túlerőlteti a szívet és más egyéb szerveket is.
A szelén az egyik legfontosabb esszenciális mikroelem. A jól ismert antioxidáns, fontos szerepet játszik a pajzsmirigy megfelelő hormontermelésének biztosításában.